A San Antonio Spurs újabb hatalmas lépést tett a nyugati konferenciadöntő felé, miután péntek éjjel 115–108-ra legyőzte a Minnesota Timberwolves együttesét, és ezzel már 2–1-es előnybe került a második körös playoff-párharcban.
Az este főszereplője természetesen ismét Victor Wembanyama volt, aki megint olyan teljesítményt tett le az asztalra, amely inkább emlékeztetett egy szupersztár korszakos dominanciájára, mint egy mindössze 22 éves játékos fejlődési folyamatára.
A friss Év Védője ezúttal 39 ponttal, 15 lepattanóval és öt blokkal zárt, miközben mezőnyből elképesztő hatékonysággal, 13/18-as dobómutatóval dolgozott, a büntetővonalról pedig tízszer is eredményes volt.
Ennél is többet mondott azonban az a hatás, amit a pálya mindkét oldalán gyakorolt a játékra, mert nemcsak a saját pontjai számítottak, hanem az is, hogy jelenlétével gyakorlatilag teljesen átalakította a Minnesota támadójátékát.
A Spurs már a mérkőzés elején jelezte, hogy nem akarja kiengedni a kezéből a hazai pálya előnyét, és villámrajttal 18–3-as előnyt épített fel, miközben a Timberwolves támadójátéka teljesen akadozott.
Minnesota az első 12 mezőnykísérletét egyaránt elhibázta, és csak több mint hat perc elteltével tudott először betalálni, amikor Rudy Gobert egy támadólepattanó után megszerezte csapata első kosarát.
A Timberwolves azonban ezúttal nem omlott össze, mint az előző összecsapáson.
Anthony Edwards ismét megmutatta, miért tartják a liga egyik legveszélyesebb fiatal sztárjának, hiszen sérülése után újra vezérként lépett elő, és már az első félidőben 22 pontot szerzett, végül pedig 32 ponttal és 14 lepattanóval zárt.
Edwards folyamatosan próbálta életben tartani csapatát, sőt az első negyed végén egy távoli, dudaszós triplával még plusz lendületet is adott Minnesotának.
A második félidőben azonban ismét Wembanyama vette át teljesen az irányítást. A Spurs a harmadik negyedben kulcsfontosságú triplákat dobott, 6 sikeres kinti dobással 10 kísérletből, és ezzel újra maga felé billentette a mérkőzést.
De’Aaron Fox 17 ponttal segítette a texasiakat, míg Stephon Castle ugyan csak 13 pontot dobott, de 12 gólpasszal irányította a játékot, ráadásul a csapat legjobb plusz-mínusz mutatójával zárt.
A meccs egyik legizgalmasabb pillanata a negyedik negyed közepén érkezett, amikor Jaden McDaniels kiharcolta Wembanyama ötödik személyi hibáját, és a Minnesota két büntetővel 99–98-ra felzárkózott. Sok csapat ilyenkor levenné a legnagyobb sztárját a pályáról, a Spurs azonban másképp döntött.
Mitch Johnson vezetőedző alig egy perc pihenő után visszaküldte Wembanyamát, aki erre úgy reagált, ahogy csak a legnagyobbak szoktak.
A francia center a negyedik negyedben 16 pontot szerzett, és amikor Naz Reid triplájával ismét közelített a Minnesota, Wembanyama azonnal válaszolt egy saját kinti dobással, amely gyakorlatilag eldöntötte az összecsapást. Onnantól a Spurs már nem engedte ki a kezéből az előnyt.
A Timberwolves oldalán különösen Julius Randle és McDaniels szenvedett Wembanyama jelenlététől, hiszen ketten együtt mindössze 8/34-es mezőnymutatóval zártak, miközben a festékben szinte végig látható volt a bizonytalanságuk.
A párharc ezzel teljesen új fordulatot vett. A Minnesota ugyan visszaszerezte a hazai pálya előnyét az első mérkőzésen, most azonban már ismét nyomás alatt van, miközben a Spurs két egymást követő győzelemmel megmutatta, hogy egyre magabiztosabban kezeli a playoff intenzitását.
Ami igazán ijesztő a liga többi csapata számára, az nem is Wembanyama 39 pontja vagy az öt blokkja, hanem az, hogy már most elkezdte olvasni a playoff ritmusát.
Minnesota többször is jó helyzeteket dolgozott ki, mégis látszott, hogy a játékosok egy pillanattal hamarabb hozzák meg a döntéseiket csak azért, mert tudják, hogy ő ott van mögöttük.
Ez az a fajta mentális nyomás, amit korábban olyan védelmi ikonok tudtak ráerőltetni ellenfeleikre, mint Tim Duncan vagy Kevin Garnett.
Ha Wembanyama már 22 évesen ilyen hatással van egy playoff-párharcra, akkor a Spurs számára ez már nem csak a jövőről szól, hanem arról is, hogy a jelenben meddig tudnak eljutni vele.
Ez csak egy darabja annak, ami most történik az NBA-ben — egy másik fontos sztorit itt találsz:
Los Angeles Lakers dühös a játékvezetésre, de a valódi probléma sokkal mélyebben van
