A második mérkőzés után a Los Angeles Lakers öltözőjében nemcsak a vereség miatt volt feszültség.
A 125–107-es újabb Oklahoma City-siker után játékosok, edzők és stábtagok is érezhetően frusztráltan nyilatkoztak, és több olyan jelenet is akadt a mérkőzésen, amely Los Angeles oldaláról nézve valóban nehezen emészthető volt.
A felvételeken több vitatott szituáció is visszaköszönt. Az egyik lepattanóharcnál úgy tűnt, hogy Jaxson Hayes gyakorlatilag szabálytalanság közepette próbált labdáért menni, egy másik jelenetben pedig az is látható volt, hogy egy játékvezető meglehetősen feszült kommunikációba keveredett Austin Reavesszel egy kulcspillanat előtt.
A legnagyobb visszhangot azonban ismét LeBron James kapta, aki több támadás során is kontaktot keresett, mégis alig jutott büntetőhöz. A mérkőzés után JJ Redick sem rejtette véka alá a véleményét.
A Lakers vezetőedzője egyértelműen úgy fogalmazott, hogy szerinte LeBron jelenleg az egyik legkevesebb védelmet kapó sztár az egész ligában, és fizikális adottságai miatt sokszor egyszerűen nem kapja meg ugyanazokat a faultokat, amelyeket más játékosok könnyebben kiharcolnak. És első ránézésre ebben valóban van igazság.
James az első két mérkőzésen folyamatosan támadta a gyűrűt, vállalta az ütközéseket, mégis mindössze néhány büntetőhöz jutott, ami az ő játékstílusát nézve valóban szokatlanul kevésnek tűnik.
Csakhogy minél tovább vizsgáljuk ezt a párharcot, annál inkább látszik, hogy a Lakers legnagyobb gondja nem a síp.
I want to call this the game within the game, but these teams versus this crew has been explosive for the entire game. Lakers were furious about the way that jump ball was officiated. Thunder snagged it, went down the floor and got a Cason Wallace 3 and Redick timeout. pic.twitter.com/ZJaZWbkofX
— Joel Lorenzi (@JoelXLorenzi) May 8, 2026
A valódi különbséget sokkal inkább az mutatja meg, hogy miközben Los Angeles szinte tökéletes koncentrációval próbálja kivenni a játékból Shai Gilgeous-Alexandert, addig az Oklahoma City Thunder egyszerűen mindig talál új válaszokat.
A Lakers taktikailag valójában több dolgot is jól csinál. Az első két meccsen sikerült kizökkenteni SGA ritmusát, kettőzésekkel, fizikai kontaktokkal és folyamatos nyomással elérni, hogy a Thunder legnagyobb sztárja ne tudja azt a gördülékeny játékot hozni, amit az alapszakaszban megszokhattunk tőle.
A probléma viszont ott kezdődik, hogy Oklahoma nem egy egyszemélyes csapat.
Amikor Gilgeous-Alexander visszalép, akkor Chet Holmgren lép elő. Ha Holmgrent sikerül kivenni a ritmusból, akkor érkezik Cason Wallace, Ajay Mitchell, Alex Caruso vagy éppen Jared McCain.
Ez a Thunder jelenleg úgy működik, mint egy tökéletesen összerakott rendszer, ahol ha az egyik opciót elveszed, azonnal megjelenik kettő másik.
És itt válik igazán láthatóvá a különbség a két keret között.
Los Angeles oldalán Austin Reaves ugyan remekül reagált az első meccs kritikáira, és 31 ponttal pályafutása egyik legjobb playoff-meccsét játszotta, miközben LeBron ismét elit szinten teljesített, de ez sem volt elég.
Rui Hachimura is vállalta a dobásokat, Deandre Ayton is próbált fizikálisan jelen lenni a festékben, mégis ugyanaz történt a végjátékban, mint az első meccsen: a Lakers elfáradt.
@nbanews.hu Los Angeles végre sokkal jobb arcát mutatta… Austin Reaves 31 pontot dobott, LeBron is hozta a pontokat, sőt a harmadik negyedben a Lakers már 66–61-re vezetett. És ekkor jött a fordulópont. SGA faultgondok miatt leült… Sokan azt hitték, Oklahoma megtörik. Pont az ellenkezője történt. A Thunder a következő percekben egy brutális 25–8-as rohamot rakott össze. Chet Holmgren dominált. Caruso káoszt csinált védekezésben. Ajay Mitchell megint extra volt. A vége 125–107. 2–0… és az OKC még mindig hibátlan a playoffban. 👀🔥 NBA NBAPLAYOFFS Thunder OKCThunder Lakers LeBronJames SGA ChetHolmgren NBATok Kosárlabda #fyp
És pontosan ez az, amit Oklahoma City könyörtelenül kihasznál. A Thunder kerete egyszerűen frissebbnek, mélyebbnek és atletikusabbnak tűnik.
Míg a Lakers sokszor ugyanazokra a kulcsemberekre kénytelen támaszkodni, addig Oklahoma folyamatosan új energiát tud pályára küldeni, és ez a negyedik negyed második felére már egyértelműen meglátszik.
A párharc most Los Angelesbe költözik, de a 0–2 mellett talán az a legaggasztóbb a Lakers számára, hogy a két csapat közötti különbség nem feltétlenül a tehetségben, hanem a fenntartható intenzitásban kezd kirajzolódni.
És ez playoffban sokszor mindennél többet számít.
A rájátszásban könnyű a játékvezetésre mutogatni, főleg akkor, amikor néhány kontakt valóban bosszantóan marad sípszó nélkül.
De a legnehezebb pillanat sokszor az, amikor rájössz, hogy nem a bírók vernek meg, hanem az ellenfél egyszerűen mélyebb, frissebb és könyörtelenebb. Jelenleg Oklahoma City pontosan ezt az érzést kelti.
Ez csak egy darabja annak, ami most történik az NBA-ben — egy másik fontos sztorit itt találsz:
A Thunder megint nyert, a Lakers komoly bajba került
