A Los Angeles Lakers végül mindent megtett, hogy legalább egyszer még meghosszabbítsa a szezonját, de a történet ugyanoda futott ki, ahová az egész párharc tartott napok óta.
A címvédő Oklahoma City Thunder hétfő este Los Angelesben 115–110-re győzött, ezzel 4–0-s söpréssel lezárta a Nyugati konferencia-elődöntőt, miközben a Lakers szezonja véget ért, és vele együtt talán egy korszak is a lezárás közelébe került.
A végeredmény önmagában szoros meccset mutat, és ezúttal valóban más volt a történet, mint az első három találkozón.
Los Angeles nem omlott össze a harmadik negyedben, nem fogyott el fizikálisan már a második félidő elején, és hosszú idő után tényleg úgy játszott, mint egy csapat, amely még nem akarja elengedni az idényt.
A Crypto.com Arena végig feszült energiával lüktetett, minden labdabirtoklásnak playoff-súlya volt, és az utolsó percekben már az egész csarnok állva várta, vajon a Lakers képes lesz-e végre megtörni az Oklahoma City lendületét.
LeBron James ismét úgy lépett pályára, mint aki pontosan tudja, milyen súlya van ennek az estének.
A 41 éves legenda 24 ponttal és 12 lepattanóval zárt pályafutása 302. playoff-mérkőzésén, és ismét ott volt minden fontos támadásban, minden kritikus védekezésben, minden olyan pillanatban, amikor Los Angelesnek vezér kellett.
Mellette Austin Reaves 27 pontot, Rui Hachimura 25 pontot, míg Jaxson Hayes 18 pontot tett hozzá, vagyis a Lakers ezúttal tényleg megkapta azt a támadótermelést, amire egész sorozatban várt.
Ennek ellenére a meccs egyik legfontosabb szakasza már a második negyedben kialakult. A Lakers egy ponton öt ponttal vezetett, aztán több mint hat percen keresztül egyetlen pontot sem szerzett.
Nem egyszerű dobóhidegről volt szó. Nem estek be a középtávoliak, jöttek az eladott labdák, és az Oklahoma City azonnal könyörtelenül büntetett.
Mire LeBron James büntetőkből megtörte a csendet, a Thunder már 17–0-s futást rakott össze, és teljesen átvette a meccs ritmusát.
A Lakers azonban most nem tűnt el.
A harmadik negyedben visszajöttek, keményebben védekeztek, és a negyedik negyedben már valódi playoff-háború zajlott a pályán.
Los Angeles több kulcspillanatban is visszavette a lendületet, és 40.9 másodperccel a vége előtt Marcus Smart egy hárompontos akcióval 110–109-re módosította az állást. A csarnok felrobbant. Néhány másodpercig úgy tűnt, a Lakers végre megkapta azt az estét, amibe még belekapaszkodhat.
Az Oklahoma City azonban ismét megmutatta, miért ennyire különleges csapat.
A következő támadásnál Chet Holmgren érkezett tökéletes ütemben, és egy kulcsfontosságú zsákolással visszavette a vezetést.
Ezután ismét LeBron kezében volt a labda. Egy dobás, amely akár újabb fejezetet írhatott volna ebbe a történetbe. A dobás azonban kimaradt. A következő támadásból Reaves triplája sem esett be, és ezzel gyakorlatilag lezárult a Lakers szezonja.
Az Oklahoma City oldalán Shai Gilgeous-Alexander 35 ponttal vezette a csapatot, de ez a párharc ismét megmutatta, hogy a Thunder ereje messze túlmutat egyetlen szupersztáron.
Ajay Mitchell 28 pontot dobott kiváló hatékonysággal, Holmgren a végjátékban döntő kosarat szerzett, és még úgy is söpréssel jutottak tovább, hogy Jalen Williams sérülés miatt a playoff nagy részét kihagyta.
A Thunder továbbra is veretlen a rájátszásban, és már a konferenciadöntőre készül. Los Angelesben viszont most minden szem LeBron Jamesre szegeződik.
Szerződése lejárt, így szabadügynökként dönthet a jövőjéről, és egyelőre senki nem tudja biztosan, hogy ez volt-e pályafutása utolsó playoff-meccse.
A meccs utolsó perceiben furcsa csend ült rá a csarnokra. Nem az a fajta csalódott csend, amit egy vereség után hallani szoktak, hanem inkább az a pillanat, amikor mindenki egyszerre érzi, hogy valami nagy dolog éppen véget érhet.
LeBron még mindig ugyanazzal az önbizalommal kérte a labdát, ugyanazzal a tekintettel vállalta a dobást, mint húsz évvel ezelőtt.
A különbség most talán csak annyi volt, hogy a túloldalon már egy új generáció állt, amely egyszerűen nem ijedt meg a pillanattól. És talán pontosan így néz ki az NBA-ben egy korszakváltás, amikor nem bejelentik… hanem egyszer csak mindenki érzi.
Ez csak egy darabja annak, ami most történik az NBA-ben — egy másik fontos sztorit itt találsz:
Donovan Mitchell történelmi estével mentette meg Clevelandet
