Van az a típusú playoff-vereség, amely után egy csapat egyszerűen továbblép, megnézi a videót, kijavít néhány hibát, majd megy tovább a következő meccsre.
És van az a vereség, amely napokig ott marad mindenki fejében.
A Cleveland Cavaliers számára az első Knicks elleni meccs pontosan ilyen lehetett.
Mert amikor egy konferenciadöntő nyitányán valaki 22 pontos előnyt dob ki az ablakon kevesebb mint nyolc perc alatt, az már nem egyszerűen rossz negyed vagy kihagyott dobások kérdése.
Az ilyen estéket általában évekig emlegetik, főleg akkor, ha végül egy egész párharc sorsa fordul meg rajtuk. És Cleveland pontosan tudja ezt.
A Knicks tavaly még maga élte át, milyen érzés egy ilyen őrült fordítás rossz oldalán állni, amikor az Indiana Pacers az utolsó percekben ellopta az első meccset a Keleti döntőben. Most viszont New York csinálta meg ugyanezt, csak ezúttal a Cavs ellen.
És az egész fordítás közepén ott állt egy ember, aki gyakorlatilag teljesen átvette az irányítást a meccs fölött.
Jalen Brunson egyszerűen levadászta James Hardent
A Knicks támadójátéka az utolsó percekben már szinte megszállottan ugyanarra épült.
Brunson folyamatosan azt kereste, hogyan tudja Harden védőjét bevonni az elzárásokba, majd kikényszeríteni a váltást.
Onnantól pedig gyakorlatilag minden támadás ugyanazzal a kérdéssel indult: meg tudja-e állítani Harden egy az egyben? A válasz legtöbbször nem volt.
A tracking adatok szerint Harden 24 alkalommal került Brunson elzárásos játékainál a screener védőjének szerepébe, ebből húsz az utolsó nyolc percben és a hosszabbításban történt.
A Knicks ezekből elképesztően hatékony támadásokat hozott ki, és ahogy telt az idő, egyre jobban látszott, hogy Cleveland egyszerűen nem talál kényelmes megoldást erre a matchupra.
Az egészben az volt a legijesztőbb a Cavs számára, hogy Brunsonnak nem is kellett minden alkalommal tiszta betörés. Elég volt néhány fél lépésnyi előny, egy kis ritmusvesztés vagy egy késői segítség, és máris jöttek a középtávoliak, a faultok vagy az üres dobások.
És amikor Cleveland elkezdett kettőzni, New York rögtön megtalálta az üres embereket.
A Knicks teljesen más csapat lett Shamettel
Az első meccs egyik legérdekesebb húzása az volt, amikor Landry Shamet hosszabb perceket kapott Josh Hart helyett.
Hart továbbra is elképesztően fontos játékosa ennek a Knicksnek. Keményen védekezik, lepattanózik, futtatja az átmeneti játékot, és energiát hoz minden percben.
Csakhogy Cleveland pontosan tudja, hogy ő az a játékos, akit leginkább hajlandóak üresen hagyni a periméteren.
A Cavs gyakorlatilag teljesen besegített róla, különösen Jarrett Allen oldaláról, ami rengeteg extra védelmet adott a festékben. Hart ráadásul a playoffban eddig kifejezetten rosszul dobta a triplát, így Cleveland egyelőre boldogan vállalja ezt a kockázatot.
Shamet viszont teljesen más problémát jelentett.
Amikor ő volt a pályán a többi kezdő mellett, a Knicks támadójátéka hirtelen sokkal szellősebbé és veszélyesebbé vált.
A Cavs magasemberei már nem lóghattak folyamatosan a festékben, mert Shametet egyszerűen nem lehet szabadon hagyni a triplavonalon kívül.
És ahogy megnyíltak a driving lane-ek, Brunson még kényelmesebben kezdte támadni Cleveland védelmét.
@nbanews.hu Hét perc és negyven másodperc volt hátra. A Cleveland Cavaliers 22 ponttal vezetett a Madison Square Gardenben. A kommentátorok már a Cavaliers győzelméről beszéltek. A szurkolók csendben ültek. Minden úgy nézett ki, mintha a meccs eldőlt volna. Aztán Jalen Brunson átvette az irányítást. 👑🔥 És ami ezután történt, arra senki sem számított. Brunson sorra dobta a clutch kosarakat, a Knicks védekezése teljesen szétszedte Cleveland ritmusát, a Madison Square Garden pedig egyik pillanatról a másikra újra életre kelt. Az aréna ordított. A Knicks futott. A Cavaliers pedig elkezdett összeomlani. New York egy brutális 18-1-es rohammal visszajött a meccsbe, majd a hosszabbításban teljesen elsöpörte a Cavalierst. 115-104 lett a vége. És a Keleti döntő első meccséből azonnal klasszikus lett. 🏀🔥 Jalen Brunson 38 ponttal zárt, és megint megmutatta, miért lett New York egyik legnagyobb playoff-hőse. Nem erőlködött. Nem pánikolt. Egyszerűen csak átvette az irányítást akkor, amikor minden szétesni látszott körülötte. A másik oldalon Donovan Mitchell sokáig dominált, de a negyedik negyedben eltűnt a Cleveland támadójátéka. A Cavaliers az utolsó percekben dobásokat hibázott, labdákat adott el, és újra előjött az a probléma, ami egész playoffban üldözi őket: amikor a nyomás a legnagyobb, valami megtörik. És most hirtelen minden nyomás rajtuk van. Mert egy 22 pontos előnyt nem szokás elveszíteni konferenciadöntőben. Főleg nem úgy, hogy közben az egész aréna érzi: a másik csapat már hisz a fordításban. A Knicks most vezet 1-0-ra, de ennél talán fontosabb az üzenet: ez a csapat bármekkora hátrányból képes visszajönni, amíg Brunson ott van a pályán. És a Cleveland? Nekik két napjuk maradt arra, hogy fejben összerakják magukat. 📲 A részletesebb elemzésért és a teljes cikkért keressétek az nbanews.hu oldalt! NBA Knicks Cavaliers Brunson NBAPlayoffs NBANews #foryou #FYP #Kosárlabda #Playoff
Clevelandnek valójában a saját ritmusával volt gondja
A végeredmény után könnyű lenne azt mondani, hogy a Knicks teljesen dominálta a meccset, de a kép valójában ennél bonyolultabb.
A Cavaliers három negyeden keresztül sokszor jobb helyzeteket dolgozott ki, mint New York. Több tiszta saroktripla, több jól kialakított támadás és jobb spacing jellemezte őket.
A probléma inkább az volt, hogy amikor a Knicks elkezdte emelni a nyomást, Cleveland támadása hirtelen statikussá vált.
Kenny Atkinson vezetőedző a meccs után maga is arról beszélt, hogy a Cavs offense „megrekedt” a hajrában.
És pontosan ez az a pont, ahol New York igazán veszélyessé válik.
A Knicks védekezése hajlandó meghajolni bizonyos helyzetekben, de közben folyamatosan arra kényszerít, hogy újabb és újabb döntéseket hozz gyors tempóban. Ha egy csapat elveszíti a ritmusát ellenük, nagyon gyorsan elkezd szétesni az egész támadójáték.
Most jön a párharc legfontosabb meccse
A Cavs már egyszer visszajött 0–2-ről ebben a playoffban, szóval Clevelandben senki sem érzi úgy, hogy vége lenne a sorozatnak.
De közben mindenki pontosan tudja, mennyire veszélyes lett a helyzet.
A Knicks most nyolc meccses győzelmi szériában van, Brunson egyre kényelmesebben irányítja a párharcot, és New York lassan pontosan olyan magabiztossággal játszik, mint azok a csapatok, amelyek már érzik magukon a döntő közelségét.
És ha Cleveland nem talál gyorsan választ, ez az egész nagyon hamar kicsúszhat a kezéből.
A playoffban vannak vereségek, amelyek egyszerűen csak fájnak, és vannak olyanok, amelyek elkezdenek bemászni egy csapat fejébe.
Cleveland számára az első Knicks elleni meccs könnyen lehet ilyen. A legnagyobb kérdés most már nem az, hogy a Cavs elég tehetséges-e ehhez a párharchoz, hanem az, hogy mentálisan mennyire tudja elengedni azt az utolsó nyolc percet.
Ez csak egy darabja annak, ami most történik az NBA-ben — egy másik fontos sztorit itt találsz:
Az NBA legjobb újoncai már most komoly szerepet kaptak
