A playoffban mindig vannak olyan meccsek, amelyek valahogy nagyobbnak érződnek a többinél.
Nem feltétlenül azért, mert egy vereség után véget érhet a szezon, hanem inkább azért, mert ezek azok az esték, amikor egy fiatal sztárról elkezd kialakulni az a kép, milyen játékos lesz belőle igazán a legnagyobb nyomás alatt.
Victor Wembanyama számára a Thunder elleni hatodik meccs pontosan ilyen helyzetnek tűnik, mert a Spurs most már gyakorlatilag az ő vállára rakja az egész szezon súlyát.
A San Antonio Spurs 3–2-es hátrányba került az Oklahoma City Thunder ellen, miután az ötödik mérkőzésen Oklahoma City újra megmutatta, mennyire stabil és mennyire kellemetlen matchup tud lenni playoffban.
A Thunder 127–114-re nyert, miközben Wembanyama az egész párharc egyik legnehezebb estéjét élte át.
Mindössze 4/15-tel dobott mezőnyből, ritkán jutott el kényelmes helyzetekig a festékben, és az egész meccsen azt lehetett érezni rajta, hogy Oklahoma City végre tényleg kizökkentette a saját ritmusából.
És most pontosan emiatt figyel mindenki a következő mérkőzésre.
A Thunder végre megtalálta azt a védekezést, amely működik Wembanyama ellen
Az egész sorozat egyik legérdekesebb része az, ahogyan Oklahoma City fokozatosan elkezdte szűkíteni a Spurs sztárjának lehetőségeit.
A párharc elején még sokszor úgy tűnt, hogy Wembanyama egyszerűen túl magas, túl hosszú és túl sokoldalú ahhoz, hogy négy meccsen keresztül kordában lehessen tartani, az elmúlt találkozókon viszont a Thunder egyre jobban ráérzett arra, hogyan kell kényelmetlenné tenni számára a játékot.
Ebben óriási szerepe van Isaiah Hartensteinnek, aki elképesztően fizikális munkát végez rajta egész sorozat alatt.
A Thunder centere folyamatosan távol tartja Wembanyamát a kedvenc helyeitől, nem engedi könnyen lendületből támadni a gyűrűt, és még azokat a hosszú lépéses floatereket is kényelmetlenné teszi számára, amelyekből korábban rengeteg könnyű pontot szerzett.
Az NBA tracking adatai szerint Wembanyama mindössze 1/9-cel dobott azokban a szituációkban, amikor Hartenstein védekezett rajta.
A különbség ráadásul a számokban is nagyon durván látszik. A Spurs két győzelmében Wembanyama közel 37 pontot átlagolt elit dobóhatékonysággal, míg a három vereség során jelentősen visszaesett a termelése és a hatékonysága is.
San Antonióban mindenki pontosan tudja, hogy csütörtök este melyik verziójára lesz szükségük.
A Spurs továbbra sem akarja elfogadni, hogy vége lehet
A Spurs öltözőjében ugyanakkor továbbra is érződik az a makacs önbizalom, amely az egész playoff alatt jellemezte ezt a fiatal csapatot.
Devin Vassell például már korábban is arról beszélt, hogy szerinte a tapasztalat nem számít, mert ez a keret egész évben megtanulta kezelni a nyomást és a nehéz helyzeteket.
Stephon Castle is hasonló hangulatban nyilatkozott az ötödik meccs után, amikor arról beszélt, hogy a Spurs egész szezonban jól reagált azokra a helyzetekre, amikor a falhoz szorult.
És őszintén szólva ezt nehéz is lenne vitatni, mert San Antonio már többször megmutatta ebben a playoffban, hogy képes teljesen más energiával visszajönni egy-egy gyengébb este után.
A probléma inkább az, hogy Oklahoma City jelenleg sokkal kiforrottabbnak és sokkal nyugodtabbnak tűnik ezekben a kritikus helyzetekben.
Shai továbbra is pontosan azt adja a Thundernek, amire egy contendernek szüksége van
A Thunder oldalán közben Shai Gilgeous-Alexander újra megmutatta, miért lett az elmúlt évek egyik legstabilabb playoff-játékosa.
A Spurs védekezése továbbra is agresszívan próbálja kizökkenteni, Stephon Castle például rengeteg nehéz pillanatot okoz neki fizikálisan, mégis képes folyamatosan kontroll alatt tartani Oklahoma City támadásait.
A statisztikák jól mutatják, mennyire keményen dolgozik rajta a Spurs. Gilgeous-Alexander az alapszakaszban 55 százalék felett dobott mezőnyből, ebben a párharcban viszont sokkal nehezebb dobásokat kénytelen elvállalni, miközben több labdát is elad, mint általában.
Mégis pontosan az különbözteti meg az ilyen típusú játékosokat, hogy akkor is képesek nyugodtak maradni, amikor a játék nem tökéletes körülöttük.
Shai nem minden este dominál látványosan, de szinte minden meccsen képes úgy irányítani a tempót, hogy a Thunder végig kontroll alatt tartsa a találkozót.
És ettől kezd most Oklahoma City egy igazi döntős csapat benyomását kelteni.
A Thunder most már tényleg úgy néz ki, mint egy csapat, amely tudja, hogyan kell lezárni egy párharcot
Talán ez a legnagyobb különbség jelenleg a két csapat között. Oklahoma Citynél most már érződik az elmúlt évek playoff-tapasztalata, miközben ez a mag egyre jobban érti, hogyan kell kezelni az ilyen szituációkat.
Tavaly konferenciadöntőt és NBA-döntőt játszottak, rengeteg nagy meccset húztak be együtt, és ez most látszik igazán a reakcióikon is.
A Thunder játékosain egyszerűen nem érződik kapkodás. Nem próbálnak hősök lenni minden támadásból, nem esnek szét egy rossz negyed után, és pontosan tudják, milyen ritmusban akarnak kosárlabdázni. Ez playoffban óriási előny.
San Antonio viszont továbbra is veszélyes marad addig, amíg ott van náluk Wembanyama, mert kevés játékos van a ligában, aki egyetlen este alatt képes teljesen átírni egy párharc történetét.
És lehet, hogy pontosan egy ilyen estére lesz szüksége most a Spursnek.
Csütörtök éjjel San Antonióban valószínűleg minden egyes Wembanyama-labdaérintésnél érezhető lesz a feszültség a csarnokban.
Az ilyen meccsek általában nem a statisztikákról maradnak emlékezetesek, hanem arról, hogyan reagál egy fiatal szupersztár akkor, amikor először kerül igazán playoff-nyomás alá egy nála rutinosabb és stabilabb csapat ellen.
A Thunder most már pontosan tudja, hogyan lehet kényelmetlenné tenni számára a játékot, ezért a következő meccs inkább fog szólni mentalitásról és reakcióról, mint puszta tehetségről.
Ez csak egy darabja annak, ami most történik az NBA-ben — egy másik fontos sztorit itt találsz:
Az NBA figyelmeztette Wembanyamát a Thunder elleni vereség után
