Az első mérkőzés után még könnyű volt azt gondolni, hogy Victor Wembanyama egyszerűen túl gyorsan emelkedik egy olyan szintre, amelyre Oklahoma Citynek nincs valódi válasza.
A Spurs fiatal sztárja dominálta a festéket, 24 lepattanót szedett le, és úgy mozgott a pályán, mintha a Thunder fizikális védekezése egyáltalán nem is zavarná.
Három meccsel később viszont teljesen más képet mutat ez a Nyugati döntő, mert Oklahoma City nemcsak alkalmazkodott, hanem fokozatosan elkezdte kifárasztani az egész Spurs-rendszert.
A Thunder szombat éjszakai 123–108-as győzelme után már 2–1-re vezet a sorozatban, és most először érződik igazán úgy, hogy a párharc ritmusa kezd teljesen átcsúszni Oklahoma City kezébe.
San Antonio számára emiatt a negyedik meccs már nem egyszerűen egy újabb hazai találkozó, hanem gyakorlatilag az utolsó lehetőség arra, hogy visszarántsa a sorozatot egy kiegyensúlyozottabb irányba, mielőtt a Thunder teljesen ráülne erre az egész playoff-párharcra.
A harmadik meccs első perceiben még úgy tűnt, hogy a Spurs képes lehet erre. A hazai csapat elképesztő energiával kezdett, pillanatok alatt 15–0-s előnyt épített fel, a közönség teljesen felrobbant, és Oklahoma City láthatóan nehezen találta a ritmust.
Az ilyen playoff-esték sok fiatal csapatot könnyen kizökkentenek, különösen idegenben, de a Thunder pontosan azt a nyugodtságot mutatta meg, amely a komoly bajnokesélyesek egyik legfontosabb ismertetőjele.
Nem kezdtek kapkodni, nem próbálták egyéni villanásokkal azonnal visszafordítani a meccset, hanem fokozatosan elkezdték felőrölni San Antoniót, miközben folyamatosan friss embereket küldtek a pályára és egyre nagyobb nyomást helyeztek a Spurs labdakezelőire.
Mire a meccs végéhez közeledett az este, a korai Spurs-roham már szinte irreális emléknek tűnt.
És pontosan ez kezd a párharc legnagyobb különbségévé válni.
@nbanews.hu A Spurs 15-0-val kezdett, a csarnok teljesen felrobbant… aztán Oklahoma City fokozatosan átvette az egész meccs ritmusát. ⚡🏀 A Thunder ezúttal nem pánikolt, nem kapkodott, egyszerűen elkezdte ráerőltetni saját tempóját San Antonióra. A padról érkező energia teljesen megfordította a mérkőzést, miközben a Spurs támadójátéka egyre nehezebben találta meg ugyanazt a ritmust, ami az első meccsen még működött. És ahogy telt az idő, egyre inkább az látszott, hogy Oklahoma City sokkal nyugodtabban kezelte a meccs káoszát, mint San Antonio. 🔥 📲 A részletesebb elemzésért és a teljes cikkért keressétek az nbanews.hu oldalt! NBA Thunder OKC Wembanyama NBAPlayoffs NBANews #foryou #FYP
Oklahoma City már nemcsak reagál Wembanyamára, hanem kontrollálni próbálja
A Thunder egyik legfontosabb változtatása az volt, hogy teljesen új módon kezdte védeni Wembanyamát.
Az Oklahoma City folyamatosan variálja a matchupokat rajta, Alex Carusótól Isaiah Hartensteinen át egészen Chet Holmgrenig több különböző fizikális és taktikai stílust küldenek rá, miközben minden egyes labdaérintésnél próbálják kifelé tolni a komfortzónájából.
A különbség már a számokon is látványosan megjelent.
Wembanyama az első meccsen még teljesen uralta a festéket és huszonnégy lepattanót szedett le, a harmadik találkozón viszont már csak négyig jutott, miközben a gyűrű közelében szerzett könnyű pontjai is drasztikusan visszaestek.
Az Oklahoma City gyakorlatilag azt próbálja elérni, hogy a Spurs sztárja minden egyes támadásért keményebben dolgozzon, több kontaktot kapjon, és minél kevesebb könnyű helyzetet találjon a gyűrű környékén.
A Spurs problémáját közben tovább nehezíti, hogy De’Aaron Fox, Stephon Castle és Dylan Harper sincs teljesen egészséges állapotban, miközben a szezon során éppen az ő labdakezelésük és gyors döntéshozataluk segítette Wembanyamát abban, hogy folyamatos előnyöket tudjon kialakítani a festékben.
Mitch Johnson vezetőedző is nyíltan beszélt arról, hogy San Antoniónak most úgy kell alkalmazkodnia, hogy közben a saját identitását sem akarja teljesen elveszíteni.
És jelenleg pontosan ez a Spurs legnehezebb feladata.
A Thunder kispadja lassan teljesen eldönti a párharcot
Az egész sorozat egyik legdurvább része jelenleg nem is Shai Gilgeous-Alexander vagy Wembanyama teljesítménye, hanem az, amit Oklahoma City második sora művel.
A Thunder kispadja három meccs alatt 183–64-re pontozta le San Antonio cseréit, ami konferenciadöntőben egészen abszurd különbségnek számít.
A harmadik találkozón önmagában 76 pontot dobott az OKC második sora, ami történelmi szintű produkció ezen a playoff-szinten.
Alex Caruso már az első meccsen playoff-karriercsúcsot hozott, Jared McCain és Jaylin Williams pedig folyamatosan energiát, dobásokat és sebességet adnak hozzá a Thunder játékához.
Közben Cason Wallace úgy lett All-Defensive második csapatos játékos, hogy még csak nem is kezdő ebben a rotációban.
És pontosan ettől válik ennyire veszélyessé Oklahoma City, mert miközben sok contender alapvetően hét-nyolc emberre épít a playoffban, a Thunder szinte folyamatosan friss lábakat tud pályára küldeni ugyanazzal az intenzitással.
Ez hosszú párharcban óriási fegyver.
A negyedik meccs most teljesen más nyomás alatt indul
San Antonio számára ez a találkozó már nemcsak arról szól, hogy javítson hazai pályán.
Ha Oklahoma City újra nyer, 3–1-es előnnyel mehet vissza saját közönsége elé, és gyakorlatilag fél lábbal már az NBA-döntőben érezheti magát.
A Thunder ráadásul ebben a playoffban még veretlen idegenben, ami tökéletesen megmutatja, mennyire stabilan kezelik ezeket a helyzeteket.
A Spurs oldalán közben most először érződik igazán, hogy nemcsak taktikai megoldásokat kell találniuk Oklahoma City ellen, hanem fizikálisan és mentálisan is bírniuk kell ezt az elképesztő tempót.
És playoffban sokszor pontosan ez az a pont, ahol eldől, hogy egy fiatal csapat még csak tanulja ezt a szintet, vagy már készen áll arra, hogy valóban uralja is.
A Thunderben talán az a legérdekesebb jelenleg, hogy mennyire természetesnek tűnik számukra ez az egész playoff-közeg.
Sok fiatal csapat ilyenkor hajlamos túlpörögni, főleg idegenben, ekkora nyomás alatt, Oklahoma City viszont inkább egy tapasztalt contender nyugalmát sugározza.
És amikor egy ennyire mély rotáció ilyen higgadt döntéshozatallal párosul, abból nagyon könnyen lehet olyan csapat, amely nemcsak döntőbe jut, hanem hosszabb időre is meghatározza az NBA következő korszakát.
Ez csak egy darabja annak, ami most történik az NBA-ben — egy másik fontos sztorit itt találsz:
Edwards megmagyarázta a kézfogást – és közben mindent elmondott magáról
