A Detroit Pistons az alapszakaszban végig úgy játszott, mint egy keleti élcsapat.
De a rájátszásban egészen mostanáig ott lebegett a kérdés: valóban készen állnak-e arra, hogy első kiemeltként is elbírják a nyomást, amikor már minden támadásnak és minden labdának külön súlya van?
Az első kör után még maradtak kétségek, hiszen az Orlando elleni párharc hét meccsig húzódott, és több alkalommal is úgy tűnt, Detroit saját magát sodorja nehéz helyzetbe.
A Cleveland elleni keleti elődöntő nyitányán azonban valami megváltozott. Nem volt hibátlan meccs, nem volt negyvennyolc perces dominancia, de amikor a találkozó igazán eldőlni látszott, a Detroit Pistons pontosan úgy viselkedett, ahogy egy első kiemelttől elvárható.
A vége 10 pontos győzelem lett, és ami ennél is fontosabb, Detroit máris megszerezte a pályaelőnyt jelentő első lépést a párharcban.
A Cleveland Cavaliers oldalán ismét minden nagyobb támadóhullám Donovan Mitchell és James Harden köré épült, ahogy azt az első körben is láthattuk.
Csakhogy amikor ők nem extra szinten játszanak, hanem „csak” jó estét hoznak, Cleveland támadójátéka könnyen akadozni kezd. Most is ez történt.
A Cavaliers ugyan többször visszakapaszkodott, sőt a negyedik negyedben még életjelet is adott, de Detroit végig azt az érzetet keltette, hogy náluk van több válasz a fontos pillanatokra.
Ennek az egyik legfontosabb oka a fizikális fölény volt.
Detroit már az első percektől úgy támadta a lepattanókat és a festéket, mintha minden labdabirtoklás külön csata lenne.
A Pistons összeszedte a fontos támadólepattanókat, életben tartotta a támadásait, és folyamatosan testkontaktusra kényszerítette Cleveland magasembereit.
Jarrett Allen és Evan Mobley több alkalommal is elveszettnek tűnt ebben a fizikális párharcban, Detroit pedig könyörtelenül kihasználta ezt.
A festékben különösen Jalen Duren volt meghatározó. A fiatal center 12 lepattanóval zárt, és amikor Cleveland a negyedik negyedben megpróbált visszajönni a meccsbe, éppen Duren két fontos zsákolása állította vissza Detroit kontrollját. Nemcsak pontokat szerzett, hanem fizikailag is érezhetően elkezdte felőrölni az ellenfél belső sorát.
És amikor Cleveland faultokkal próbálta lassítani a Pistons ritmusát, abból is Detroit jött ki jobban.
A hazaiak 35 büntetőt dobhattak, míg a Cavaliers mindössze 16-ot. Egy ilyen szoros playoffmeccsen ez már önmagában komoly különbséget jelent.
Ami azonban igazán veszélyessé teszi ezt a Pistons-csapatot, az az, hogy már nemcsak fizikális, hanem támadásban is sokkal sokoldalúbb, mint az előző években. Cleveland az első körben a Toronto ellen kevésbé büntetett a kinti dobások miatt, most viszont rögtön más képet kapott.
Duncan Robinson 7 triplát értékesített, és minden alkalommal akkor talált be, amikor a Cavaliers kezdett lendületbe kerülni. Ezek a dobások nemcsak pontokat értek, hanem többször teljesen megtörték Cleveland ritmusát.
És talán a legijesztőbb Detroit szempontjából, hogy mindez egy olyan meccsen történt, amikor Cade Cunningham nem is hozta a legjobb dobóformáját.
Ennek ellenére amikor elérkezett a negyedik negyed, mégis ő volt az, aki lehiggadt, irányított, jó döntéseket hozott, és végül lezárta a meccset. Ez az a fajta vezérszerep, amelyet Detroit hosszú ideje keresett.
Cleveland oldalán Harden számai első ránézésre nem festenek rosszul. 22 pont, 8 lepattanó, 7 gólpassz… de a háttérben ott volt a meccs egyik legfontosabb statisztikája is: 7 eladott labda.
És ezek nem egyszerű hibák voltak.
Detroit minden alkalommal, amikor megszerezte a labdát, azonnal futott belőle, és a Cavaliers 19 eladott labdájából 31 pontot termelt. Egy ilyen párharcban ez könnyen eldönthet egész meccseket.
A pozitívum Cleveland számára, hogy voltak biztató jelek. Max Strus például 19 ponttal fontos kiegészítő szerepet vállalt, és a padról is akadt néhány jó momentum. Ugyanakkor a nagy kép most inkább Detroitnak kedvez.
Mert a Pistons nemcsak nyert. Hanem úgy nyert, hogy közben még maradt benne tartalék.
Az első körben Detroit még néha úgy játszott, mint egy fiatal csapat, amely keresi önmagát. Most viszont már inkább úgy nézett ki, mint egy együttes, amely kezdi elhinni, hogy tényleg eljuthat nagyon messzire. És a rájátszásban néha ez a legveszélyesebb pillanat.
Ez csak egy darabja annak, ami most történik az NBA-ben — egy másik fontos sztorit itt találsz:
Wembanyama történelmet írt, új playoffrekord született az NBA-ben
